Horthy-korszakot Kutatók Társasága

2016\03\24

Dédszüleink konyhája, avagy mi kerül(t) az asztalra

György Sándor

Egyesületünk egyik célja, hogy közel hozza ezen blog olvasóihoz a Horthy-korszak mindennapjait, legyen szó az utca embere rovatról (15 perc hírnév), az egész országot lázba hozó bűnesetekről, vagy a polgári, nemzetiségi, esetleg a tipikus katonai ételekről. Ez utóbbiakkal kapcsolatban meglepődve tapasztaltuk (én legalább is biztosan), hogy a gasztronómia akkoriban is hasonló népszerűségnek örvendett, mint napjainkban. Bár nem célunk a gasztroblogok és főzőműsorok babérjaira törni, ugyanakkor fontosnak tartjuk bemutatni nagy- és dédszüleink konyháját, arról nem is beszélve, hogy a különféle ételek - legyen szó  párolt kacsáról, vagy tábori vadász módra készült babgulyásról - segítségével könnyen kézzel foghatóvá, illetve tányérra tehetővé válik bármelyik történelmi kor egy szelete.

11523.jpg

Gasztro-sorozatunk - ezt a kis bevezetőt leszámítva - videókra épül majd, most pedig, mintegy előételként (elnézést) néhány korabeli receptet válogattunk össze, amelyek között akad ma is könnyen elkészíthető, de olyan is, ami egy átlagos család legalább egy havi konyhapénzét emésztené fel. Mai kedvcsinálónk során Podruzsik Béla, az egykori Hungária Nagyszálló konyhafőnöke, pontosabban az ő 1927-ben megjelent A magyar úri család konyhája című könyve lesz kalauzunk.

More:

gasztronómia hétköznap régi receptek Hungária Nagyszálló

2016\03\21

Túszszedés a Tanácsköztársaság idején

Csűrös András

Az 1919. március 21-ével kezdődő, 133 napig tartó Tanácsköztársaság és a Vörösterror jelentősen meghatározta a Horthy-korszak ideológiai gondolkodásmódját, és Szovjet-Oroszországról alkotott képét.

 czerny-chicos-de-lenin--outlawsdiary02tormuoft.jpgA terrorcselekmények fő végrehajtói, a Lenin-fiúk vezérei

Kevésbé ismert, hogy - az egyéb terrorcselekmények mellett - a Tanácsköztársaság túszokat kezdett el ejteni 1919 áprilisában azon társadalmi–politikai–vallási csoportokból, amelyeket ellenségének tartott. A túszejtés furcsa módja volt a hatalom terrorjának, előfordult, hogy marhavagonokban szállították el a korábban neves közéleti személyiségeket.

Egy megható esettel találkozunk a túszszedés kérdéskörében. Egy győri férfi azért írt levelet a városi munkástanácsnak, hogy engedjék ki 70 éves édesapját, akit túszként tartanak fogva, s helyette hadd menjen be ő a börtönbe. A „túszcsere” sikerességéről nincsenek forrásaink, de legkésőbb augusztusban szabadulhatott az idős férfi. Szép, elgondolkodtató példa Nagyhéten, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján.

tuszejtes1-page-0.jpg

közélet kommunizmus forrás vörösterror Tanácsköztársaság

2016\03\19

Megszállástól megszállásig

Ma 72 éve, 1944. március 19-én a német Harmadik Birodalom megszállta Magyarországot. Hitler megelégelte, hogy a Kállay Miklós vezette magyar kormány egyre kevésbé teljesíti követeléseit és a nyugati szövetségesek felé tapogatózik, ezért Horthyt Klessheimbe csalta, közben pedig megindította a Margarethe hadműveletet.

kep-12_2_2-b.jpg

A megszállást követően a vezető kormányzati és közigazgatás pozíciókba azok a korábban háttérbe szorított szélsőséges személyek kerületek, akik teljes mértékben kiszolgálták a német igényeket. Megindult a korábbi politikai és társadalmi elit egyes tagjainak üldözése, a zsidóság gettósítása és deportálása, miközben a szovjet csapatok előrenyomulásával Magyarország hadszíntérré vált. Horthy még megpróbálkozott a háborúból való kiugrással, de ennek kudarca után, október 16-án végbement a nyilas puccs, Szálasi Ferenc vette át a hatalmat, a kormányzó pedig német fogságba került. 1945 tavaszán értek véget a magyarországi harcok, amikorra Budapest és az ország nagy része romokban hevert, a német csapatokat pedig felváltották a Vörös Hadsereg megszálló alakulatai – közel 50 évre…
Videónkban az 1944 márciusa és 1945 áprilisa közötti tragikus év legfontosabb eseményeit mutatjuk be; zekkel a későbbiekben részletesebben is foglalkozunk majd.

közélet megszállás vészkorszak II. világháború Kiugrási kísérlet Lakatos-kormány nyilas hatalomátvétel

2016\03\16

Angyalbőrben: Reviczky Imre ezredes

György Sándor

 

Folytatódik a Horthy-korszak ismert és ismeretlen katonáit bemutató sorozatunk: mai főszereplőnk egy itthon viszonylag ismeretlen ezredes, aki bár híres családból származik, nevének hallatára jó eséllyel többen kapják fel a fejüket az izraeli Cfát-ban, mint Budapesten. Bár nem kötődnek hozzá sem híres csaták és merész hadműveletek (azért merészségért nem kellett a szomszédba mennie), sem politikai karrier, Reviczky Imre ezredes életútja vitán felül érdemes arra, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. Részt vett két világháborúban, volt "testnevelő és népgondozó tiszt" a '20-as években, üldözte két diktatúra, dicsérte két ország sajtója és lapátolt szenet is. Azonban bárhova vetette is a sors - legyen szó a Kárpátok lövészárkairól, Királyhelmecről, Nagybányáról vagy a Tüzelőanyag-kereskedelmi Vállalat pincéjéről - igyekezett embernek maradni, a legnagyobb embertelenségben is. Azt hiszem nem túlzás, ha előrebocsátom, sikerült neki!

ri1.png

1946-ban Nagyváradon készült képe

Reviczky Imre 1896. november 4-én született Bánócon, ősi nemesi család sarjaként. Felmenői között akadtak katonák, mint például az osztrák örökösödési háborúban és a hétéves háborúban is vitézkedő János, a kancellári tisztségig és MTA tagságig eljutó Ádám, valamint az orientalista Károly. Felmenői-rokonai között találjuk a Jászai Mari szívét is megdobogtató, fiatalon elhunyt költőt, Reviczky Gyulát, illetve az 1945 előtt komoly politikai pályát befutó Ullein-Reviczky Antalt is.

More:

honvéd munkaszolgálat II. világháború I. világháború Magyar Királyi Honvédség

2016\03\15

A Horthy-korszak legfurcsább március 15-i eseménye – A kárpátaljai bevonulás

Nyári Gábor

„Egy állam tűnt le Európa színpadáról drámai gyorsasággal, szinte órák alatt. Alig egy fél évvel a müncheni és bécsi döntés után a Cseh-Szlovákiaként meghagyott szövetségi állam máról-holnapra megszűnt és három részre szakadva, a tagállamok mindegyikének jövő sorsa más és más útra indult. (…) A cseh-szlovák szövetségi állam felbomlásával és teljes megszűnésével ütött végre az órája annak is, hogy a minket legközvetlenebbül érdeklő ruszin kérdés végleges, igazságos és általánosan megnyugtató megoldást nyerjen.”

Pesti Hírlap, 1939. március 16.

1938-ban a müncheni egyezménnyel, majd az első bécsi döntéssel megindult Csehszlovákia szétesésének a folyamata, amely 1939 kora tavaszára teljesen felgyorsult. Március 14-én Szlovákia, majd pár órával később Kárpátalja is kikiáltotta függetlenségét, ezzel megszűnt a csehszlovák állam. Míg a Jozef Tiso vezette Szlovákia élvezte a Harmadik Birodalom "védnökégét", addig a kárpátaljai államot senki sem ismerte el, ezzel megteremtődött a lehetőség Magyarország számára, hogy visszaszerezze a trianoni békével elveszített területet.

page-0.jpgA Tolnai Világlapja 1939. március 22-i számának címlapja

Kárpátalja ügyével a magyar politikai elit már 1938 decemberétől foglalkozott,[1] míg a területre igényt tartó három állam, Magyarország, Lengyelország és Románia tárgyalásai 1939 januárjában kezdődtek. Csáky István magyar, Józef Beck lengyel és Grigore Gafencu román külügyminiszterek azonban nem jutottak egyességre, és inkább lengyel-román közeledés volt tapasztalható.[2]

More:

közélet honvéd Kárpátalja Trianon Területi revízió

2016\03\12

Szombat esti rémálom - A nagyrévi angyalcsinálók

Domján Dániel Ferenc

 

"A bírói asztal előtt idős asszony áll. Falusi asszony fekete ruhában, jómódúan, nagyon ízlésesen öltözve, két kezét összeteszi, mint a templomban az Úrasztala előtt. Első pillantásra egy kedves nagyanya, akivel olyan kellemes otthon a maga környezetében találkozni és aki találó és talpraesett szívességgel szokta az idegent fogadni. [...]

Ma minden szem idefordult. Ez a terem ma a magyar életnek valami szörnyű titkos mélységeit fedi föl.

Ez az asszony azzal a váddal áll a bírák előtt, hogy légypapírból kifőzött méreggel megölte kilenc évvel ezelőtt az édesanyját, pár év mulva a férjét, aztán az ágyasát."

(Móricz Zsigmond: Tiszazugi méregkeverők, Nyugat, 1930. 3. szám)

1929 augusztusában az országos lapok  Nagyrév községről cikkeztek, ugyanis szörnyű gyilkosságsorozatra derült fény. A tiszazugi asszonyok hosszú éveken, sőt évtizedeken keresztül mérgezték meg hozzátartozóikat, szeretőiket, a csecsemőket. Az ügy központjában Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna, nagyrévi bába állt, aki a vádirat szerint a nagyrévi asszonyok számára árulta az általa készített arzénes vizet, amivel a gyilkosságokat elkövették. Móricz Zsigmond a Nyugatban így írt a bábaasszony nagy "felfedezéséről":

"Történt, hogy a faluban a bábaasszony beteg mellett ült. A beteget nagyon lepték a legyek. «Jaj, nem győzzük lélekkel, - panaszkodtak, - bár a jóisten segítene rajta, hogy lepik a legyek szegény beteget.» «Majd én segítek rajta.» Hozatott a boltból légypapírt, s tányérokba áztatta a halálfejes sárga papírt s körülrakta vele a beteget. De a legyek csak lepték a beteget:

Kávét kért s jó cukros, tejes kávét öntött a papírra, akkor majd nem jönnek a legyek.

Ahogy elfordultak, a kis cica odament s megitta a kávét. Addig, addig beszélgettek, a cica elkezdett sírni.

«Mi baja a macskának, mi baja a macskának?» - Megdöglött.

A bábának feltünt a kis macska halála. Hazament s a szobában a tányérról kiöntötte a legyeket a ház előtt.Egy kis csirke odajött, megette a legyeket. Megette a kis tarka csirke s nemsokára elkezdett szédelegni. Azután megdöglött.

Ez már szeget ütött a bába fejébe.

Leöntötte a tányérokról a légyvizet s beletöltötte a kis kutya szájába. A kutya is megdöglött tőle.

- Hisz ez nagyszerű, - mondta a boszorkány, - ez jó, ez kell. Csinált ilyen légyvizet, visszament a beteghez, beadta neki: az is megdöglött.

A család megsiratta, meggyászolta s örültek, hogy a jóisten így segített rajtuk.Most már a bába egy zseniális találmány birtokában élet-halál urának érezte magát."

csendorok.jpg

Nagyrévi asszonyok csendőrök "gyűrűjében"

More:

gyilkosság hétköznap Nagyrév

2016\03\09

Párhuzamos élet- és oktatásrajzok

Klebelsberg Kuno és Ilku Pál

Illik Péter

„Az ember valahogy úgy van megszerkesztve, hogy sóvárog a megértés után.” (Klebelsberg Kuno, 1927)

„Ma a kultúra kenyér és hatalmi kérdés.” (Uő., 1928)

Milyen volt a Horthy-korszak oktatása és milyen lett az utána következő szocialista korszaké? Sokféleképpen lehet a kérdéshez közelíteni: eredményességi mutatók, intézmények, ideológia, költségráfordítás stb. összevetésével. Mégis, talán a legszemléletesebb az ősi módszer, amelynek első gyakorlója Plutarchos (Khairóneia, 46/48–Khairóneia, 125/127), aki fontos államférfiak, vezetők, hadvezérek, politikusok életrajzait rakta egymás mellé, elemezte párhuzamosan, ezáltal kiváló példát adott a komparatív elemzésre is.

1204546573.jpgKlebelsberg Kuno, a Magyar Királyság vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922-1931)

More:

összehasonlítás oktatáspolitika tanügy Klebelsberg Kunó Ilku Pál

süti beállítások módosítása