Túszszedés a Tanácsköztársaság idején
Csűrös András
Az 1919. március 21-ével kezdődő, 133 napig tartó Tanácsköztársaság és a Vörösterror jelentősen meghatározta a Horthy-korszak ideológiai gondolkodásmódját, és Szovjet-Oroszországról alkotott képét.
A terrorcselekmények fő végrehajtói, a Lenin-fiúk vezérei
Kevésbé ismert, hogy - az egyéb terrorcselekmények mellett - a Tanácsköztársaság túszokat kezdett el ejteni 1919 áprilisában azon társadalmi–politikai–vallási csoportokból, amelyeket ellenségének tartott. A túszejtés furcsa módja volt a hatalom terrorjának, előfordult, hogy marhavagonokban szállították el a korábban neves közéleti személyiségeket.
Egy megható esettel találkozunk a túszszedés kérdéskörében. Egy győri férfi azért írt levelet a városi munkástanácsnak, hogy engedjék ki 70 éves édesapját, akit túszként tartanak fogva, s helyette hadd menjen be ő a börtönbe. A „túszcsere” sikerességéről nincsenek forrásaink, de legkésőbb augusztusban szabadulhatott az idős férfi. Szép, elgondolkodtató példa Nagyhéten, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján.