Nincs is jobb az őszi napsütésben, mint a saját szőlőnkből kinyert friss mustot kortyolgatni. Különösen jól eső érzéssel tölti el ez az embert, ha mindezt egy dolgos nap után, alaposan leizzadva, sajgó végtagokkal teheti meg. Leszüretelni a saját borunkat családtagjaink, barátaink társaságában valóban maradandó élmény, kivált ha előtte/utána/alatta még amolyan igazi magyar falusi mulatsággal is emeljük a szüret fényét. Szüreti mulatságunk posztunkban felmenőink őszi pillanatait idézzük fel. Képválogatás következik! 

"Tavasszal az első ibolya a szenzáció, nyáron a cséplés és az aratás, ősszel a szüret, amit úgy megünnepelünk, mint a legnagyobb ünnepnapot..."

Mert magyar gyümölcsből az igazi (1939)... Forrás: Fortepan (42680,42487, Id. Konok Tamás)

"Huszár Pufit* Nógrádverőce község bíróvá választotta. Igaz, hogy csak egy napra, a vasárnapi nagy szüreti mulatság napjára. Régi szokás, hogy erre a napra díszbírót választ a falu fiatalsága. Az idén Verőce népszerű új földesurára, Huszár Pufira esett a tisztség: Pufinak diszes bíróruhát kellett csináltatnia az ünnepi alkalomra...." 

* Hochstein Károly (1884-1941) magyar színész, kupléénekes, külföldön Charles Puffy-ként ismerték.

 - olvasható a Színházi Élet 1932-es számában. Hiába, szüretelni nem csak hasznos, hanem trendi is volt.

A nógrádverőcei szüreti felvonulás résztvevői. (1935) Forrás: Fortepan (74325, Gyurcsok Gabriella)

"Szüret idején felkerekedett az egész város, kiköltözködött a szőlőkbe s mikor már hordókba fejtették a mustot, akkor kezdődött az ünnep: búcsú a szőlőhegytől. A musttól megittasult nép hosszú sorban vonult vissza a városba. Szólott a duda, meg a hegedű; zsivajgott a sok gyerek, táncolt és énekelt a fiatalság, hangoskodtak, kurjongattak a legények, az öregje pedig tempósan élvezte a szüreti mulatságot."

 

Ki ne ismerné a zamatos, eperillatú somlai bort. Kisfaludy Sándornak is volt a hegyen szőlője, ,,Vérszüret" című művében ennek állít emléket... Képen: Baráti társaság szüret idején egy somló hegyi borospincénél. 1939. Forrás: Fortepan (29885, Baráth Endre)

"Alig költöttük el ebédünket, hatalmas ostordurrogás veri fel a falu csendjét. Jön a szüreti menet. Szüret van a faluban, szüreti mulatság. Uj áradata a lángoló színeknek. Ficánkoló, zabos csikaikat szőrén ülik meg a falubeli legények. Árvalányhaj a süvegük bokrétája. Ugyancsak szilaj a ló, szilajabb, aki megüli. Porzik az út, amerre elszáguldanak. Előre rohannak meg hátra, folyton nyargalásznak s mégis mindig a menet élén vannak. Hozzák a leányok a szüreti koszorút. Szőlőből fonták. Hatalmas szőlőfürtök csüngenek róla. Párosával jönnek a lányok, legények. Ropják a csárdást, úgy mennek táncolva végig a falun, muzsikaszó mellett. Két fehér ló húzza az óriási hordót. Néhány humoros maskara, pojáca s más efféle, azután tovább hömpölyög a piros szoknyák ringó áradata." - Dr. Tarczay Gizella beszámolója a Turisták Lapja hasábjain (1931. 43.évf. 147. o.)

Dézsába gyűjtik a frissen szedett szőlőt a fejér megyei Tabajdon (1937). Forrás: Fortepan (27356, Mészöly Leonóra)

A tabajdi borpiaci állapotokról pedig álljon egy rövid jelentés itt Dr. Mészöly Endre tollából:

"A peronoszpórát és a helyenként fellépő lisztharmatot a meleg idők megállították. Csak korcsmárosok vásárolnak silányabb borokat 30—32 filléres áron." - Borászati Lapok 68.évf. 30.sz. 1936.

  Szüreti csoportképek válogatása a Fortepan gyűjteményéből:

Minden, ami a szürethez kellhet... Korabeli reklámplakátok gyűjteménye. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Szőlőprés, daráló, kád... Forrás: Fortepan (72538, Lissák Tivadar

Korabeli filmhíradó részlet az Egri szüreti felvonulásról (1933)