Gömbös Gyula külpolitikája
Domján Dániel Ferenc
„A magyar külpolitika a mohácsi vész óta soha nem állott olyan nehéz problémák előtt, mint éppen napjainkban.”
(Kánya Kálmán külügyminiszter, az 1934. augusztus 10–12. között megtartott kormánygyűlésen)
Az idén 130 éve született vitéz jákfai Gömbös Gyula egész életművének megítélése – mint oly sok kortársáé – a mai napig kettős. Bár az előző rendszerben „Hitlerék szálláscsinálójaként”, vagy épp a „fasiszta terror magyarországi meghonosítójaként” szerepelt, a rendszerváltás óta személye objektívebb vizsgálatok alá került, de sajnos politikájának, miniszterelnökségének, sőt, magának a személyének a megítélése a mai napig magán viseli a marxista történetírás ferdített, vagy egyenesen hazug megállapításait. 1932-ben, a gazdasági világválság hatásait nyögő, a trianoni tragédia emlékét elevenen hordozó Magyar Királyság miniszterelnöke lett, a belpolitikai nehézségek mellett egy átformálódó Európában kellett utat találni a magyar érdekek érvényesítéséhez. A következőkben Gömbös rendkívül gazdag életművéből csupán egy kis szeletet, miniszterelnökségének külpolitikáját mutatjuk be.
Horthy Miklós kormányzó 1932. szeptember 29-én nevezte ki Gömbös Gyulát miniszterelnökké, aki október 1-jén lépett hivatalba. Miniszterelnöksége kezdetén elgondolt külpolitikai céljairól kétféleképpen tájékozódhatunk. Egyrészt, Gömbös külpolitikai elképzeléseire a hivatalba lépését követő beszédeiben kitért. Gulyás László történész, könyvében[1] megvizsgálta Gömbös miniszterelnökként mondott első 12 beszédét, és ezekből kiemelte a vonatkozó részeket. Másrészt megvizsgálhatjuk a Nemzeti Munkatervet.
A Nemzeti Munkaterv[2] Gömbös Gyula 95 pontból álló kormányprogramja, és mint ilyen, első a magyar történelemben, ugyanis általa számon kérhető a kormány. Gömbös mélyen hívő evangélikus volt, a 95 pont pedig a wittenbergi 95 tételre utal. A kortársak egy része, majd később a marxista történetírás is „álmoskönyvnek” hívta a Munkatervet, mivel szerintük abból nem valósítható meg semmi. A program, bár néhol valóban általánosságban fogalmaz, összességében egyértelműen ismerteti a Gömbös-kormány céljait és elvi-ideológiai elhatározásait. A külpolitikával csupán a 2. és 3. pont foglalkozik:
„2. Külpolitikánk feladata
Külpolitikánk feladatának tartjuk biztosítani a magyar nemzetállam részére azt a szerepet, amely nemzetünket múltjánál, földrajzi helyzeténél és történelmi hivatottságánál fogva megilleti.
3. Revízió, kisebbségi jogok, a dunai államok együttműködése
Minden békés eszközzel arra törekszünk, hogy a békeszerződések a jog és az igazság szellemében revízió alá vétessenek. Súlyt helyezünk a kisebbségi jogok teljes érvényesítésére és nem zárkózunk el a dunai államok együttműködése elől.”