Domján Dániel Ferenc

Ma esti posztunk eltér a Szombat esti rémálom sorozat eddigi történeteitől. A „rémálmot” nem a gyilkosság brutalitása okozza, mint az alagi eseményeknél, esetleg az áldozatok magas száma és a gyilkosságsorozat elkövetésének hosszú ideje, mint a nagyrévi angyalcsinálók esetében. A 20 éves, „feltűnően szép” Forster Mária bárónő korai halálát épp egy olyan baleset okozta, amiért szerelme volt a felelős.

Forster Mária (Tolnai Világlapja, 1931.04.15 – Arcanum.hu )

1931 húsvétján gróf Teleki József vendégül látta barátait és ismerőseit Szobon, a Duna partján fekvő kastélyukban.[1] A borongós vasárnapot követően Húsvét hétfőre jobbra fordult az idő, a tavaszi napsütés a kastély parkjába vonzott három fiatalt: gróf Teleki József lányát, Teleki Maricát, báró Forster Jenő lányát, báró Forster Máriát, és báró Thyssen-Bornemisza Istvánt, a fiatal tüzértisztet. Mielőtt tovább sodródnánk az eseményekkel, ismerkedjünk meg kicsit részletesebben történetünk főszereplőivel, a szerelmes fiatalokkal.

Báró Forster Mária édesapja, báró Forster Jenő rendkívül tehetős ember, a Hálókocsi Társaság igazgatója volt, nagybátyja, báró Forster Pál 1927 és 1929 között belgrádi magyar követként szolgált. A fiatal bárónőt – akinek a huszadik húsvétja lett az utolsó – csupán két évvel korábban „vezették be a társaságba”, de rögtön nagy feltűnést keltett szépségével, finom modorával és műveltségével, amit a Notre Dame De Sion rend által alapított budapesti leányiskola tanulójaként szerzett. A korabeli újságok igazi „sportlady”-ként írtak róla, amatőr teniszbajnok és kitűnő úszó volt, ráadásul vezetni is tudott és vadászott is. A baronesz 18 éves volt, amikor egy osztrák arisztokrata, báró Barotta Richard megkérte szüleitől kezét, a fiatal hölgy azonban hallani sem akart esküvőről, mivel túl fiatalnak érezte magát. Az osztrák báró azonban nem adta fel, és kitartásával sikert is ért el, báró Forster Mária igent mondott neki, azonban két hónap után felbontotta a jegyességet. Báró Thyssen-Bornemisza Istvánnal egy bálon ismerkedett meg, és egyből megtetszett egymásnak a két fiatal. A későbbi bálokon nem is látták a baroneszt fiatal udvarlója nélkül. Bár 1931 húsvétján hivatalosan nem voltak még eljegyezve, mindenki számára egyértelmű volt a fiatal szerelmesek szándéka.

A szobi Luczenbacher-kastély (forrás: greenmania.hu)

Báró Thyssen-Bornemisza István fiatal, gazdag arisztokrata volt, 1907-ben látta meg a napvilágot. Édesapja báró Heinrich Thyssen 1905-ben érkezett Magyarországra, 1906-ban vette el Bornemisza Gábor lányát, Margitot, így vagyona mellé társadalmi pozíciót is hamar szerzett, 1907-ben apósa – fiú utóda nem lévén – adoptálta, ettől kezdve kászoni és impérfalvai báró Thyssen-Bornemisza Heinrichként élt. Báró Thyssen-Bornemisza István a Ferenc József Laktanyában bennlakó tüzértisztjelölt volt, feljebbvalói teljes mértékben meg voltak vele elégedve. Húsvétra kapott kimenőt a laktanyából, így esett, hogy Szobon tudott tartózkodni.

A Thyssen-Bornemisza családfa (forrás: mno.hu )

Térjünk most vissza a napsütötte kertbe, ahol a fiatalok éppen elfoglaltságot kerestek maguknak. Valamelyikük felvetette, hogy lőjenek célba. Thyssen-Bornemisza István elő is vette revolverét, céltáblát raktak fel egy fára és megkezdődött a játék. Teleki Marica grófnő nem találta el a táblát, így Forster Mária következett, a fegyver azonban beragadt. A fegyvert Thyssen-Bornemissza István azzal a tudattal vette kezébe, hogy a fegyverben töltény nincs, azonban a revolver váratlanul elsült és a golyó Forster Mária gyomrába fúródott, a baronesz falfehéren esett össze. Kedvese felkapta és a kastélyba rohant vele. Nem sokkal később megérkezett a körzeti orvos, aki megállapította, hogy

„a revolvergolyó báró Forster Mária gyomrát fúrta át, aztán a bordák közt roncsolva távozott.”

A sérültet azonnal autóba rakták és Budapestre szállították, az autót maga Thyssen-Bornemisza István vezette. A baroneszt azonnal megműtötték, és állapotát stabilizálták, a nap folyamán jobban is lett, azonban kihallgatni nem tudták. Állapota egészen kedd estig kielégítő volt, akkor azonban láz lépett fel nála. A Pesti Napló így számol be a következő órákról:

„Keddről szerdára virradó éjszaka erős láz lépett fel és báró Forster Mária szervezete nem tudott megbirkózni a lázzal. A kora hajnali órákban már a szanatórium orvosai is elkerülhetetlennek találták a katasztrófát. A golyó ugyanis, amely a gyomron keresztül fúródott be, a bordákat is keresztültörte, vérmérgezést okozott. Forster Mária hajnali négy órakor hosszú és fájdalmas haláltusa után kiszenvedett.”.

Thyssen-Bornemissza István teljesen összeomlott, a II. számú katonai kórház elmeosztályán őrizték és mesterségesen táplálták, mert nem akart enni.

Forster Mária temetése ( Pesti Napló, 1931. 14.11 – Arcanum.hu)

A fiatal bárókisasszonyt április 10-én, pénteken délelőtt 11 órakor temették el. A temetésen közel ezer fős tömeg kísérte utolsó útjára. A temetésen prominens személyiségek is lerótták kegyeletüket, többek között József Ferenc főherceg, Gabriella főhercegnő, Magdolna főhercegnő, Esterházy Pál herceg, gróf Bethlen Istvánné, gróf Andrássy Gyuláné, gróf Zichy Rafaelné, de Vienne francia követ, Schön német követ a feleségével és Arlotta olasz követ, a sort hosszan lehetne folytatni. Horthy Miklós kormányzó urat Schölts Andor szárnysegéd képviselte. A szertartás alatt az Operaház tagjaiból alakult énekkar gyászdalokat énekelt.

Báró Thyssen-Bornemissza István ellen a katonai ügyészség emelt vádat gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával, azonban 1931. május 15-én tartott tárgyaláson felmentette.

 [1] A szobi kastélyra Teleki-kastélyként hivatkoznak a korabeli lapok, azonban az épület a Luczenbacher család tulajdona volt. 1908-ban Teleki József elvette báró Luczenbacher Pál lányát, Máriát, így történhetett, hogy Teleki-kastélyként említik a Luczenbacher-kastélyt.