Horthy-korszakot Kutatók Társasága

2016\03\02

"Horthy Miklós Magyarország kormányzója"

A korabeli magyar sajtó a kormányzóválasztásról

Horthy Miklóst 1920. március 1-jén - természetesen előre borítékolhatóan - kormányzóvá választották, az új államfő pedig még aznap letette esküjét. A kormányzótól szinte mindenki azt várta, hogy az 1918-1919-es évek tragikus eseményei után megszilárdítja a belső rendet és az ország külpolitikai helyzetét. Természetesen a március 1-jei eseményekről minden napilap és közélettel foglalkozó folyóirat beszámolt, de még a politikai témáktól általában magukat távol tartó újságok nagy része is leközölte a hírt. Jelen posztunkban néhány korabeli újság cikkein keresztül mutatjuk be, hogyan reagált a magyar sajtó Horthy kormányzóvá választására.

(A képek letöltve nagyobb méretben is megtekinthetők!)

vasarnapiujsag_1920_pages52-52-page-0.jpgA Vasárnapi Újság március 7-i száma címlapon üdvözölte a kormányzót.

More:

közélet kormányzó Horthy Miklós Horthy-korszak

2016\02\29

A Horthy-korszak az OFI kísérleti tankönyvében

A híreket olvasó ember sajtóorgánumtól, műsorfajtától függetlenül napjában többször is szembesülhet az oktatás különféle, vélt vagy valós, a kelleténél jobban, vagy éppen kevésbé hangsúlyozott problémáival. Bár egyesületünknek nem célja belebonyolódni ezekbe a vitákba, az oktatás, pontosabban a történelemtanítás számunkra legfontosabb részéről megvan (meg is kell, hogy legyen) a véleményünk. Ezen posztunkban egy középiskolai és egyetemi oktatói gyakorlattal egyaránt rendelkező tanár véleményét olvashatják arról, hogy miként jelenik meg a Horthy-korszak az OFI kísérleti tankönyvében[1], és milyen szakmai-módszertani problémák merültek, merülnek fel ezzel kapcsolatban.

Jelen írás alapvetően azt a két kérdést teszi fel, hogy milyen Horthy-, illetve Horthy-korszak kép jelenik meg ebben a tankönyvben, illetve mennyiben készít fel a kötet az érettségi kompetencia-követelményeire.[2] Izgalmas kérdések ezek, mivel egyrészt jelenleg ez a magyar történelem egyik legvitatottabb és leginkább átpolitizált korszaka, másrészt maga a közoktatás is folyamatos változás és átalakulás tárgya, így elég nehéz megfelelni követelményeinek.

12782167_10206270347426016_1747055156_n.jpg

Ezzel kapcsolatban három alapprobléma mindjárt felmerül: (1) maga a tankönyv nem jelzi ezen időszak vitatottságát, pedig talán érdemes lett volna mindjárt az elején tisztázni, hogy ez a korszak nagy mennyiségű történelmi kihívással kellett, hogy szembenézzen fennállásának „röpke” 25 éve alatt: az első világháború és a trianoni béke következményei, a nagy gazdasági világválság, a külpolitikai problémák, a fokozódó náci német politikai nyomás, az Anschluss következményei, a belpolitikai szélsőségek tevékenysége, vagy éppen a második világháború. Továbbá ezekre a kihívásokra gyakran olyan választ adott, amit ma vitatnak. (2) A tankönyv három külön bontott tartalmi egységben tárgyalja a Horthy nevével fémjelzett rendszer kialakulását,[3] illetve magát a rendszer működését,[4] valamint a rendszer végét,[5] azaz tartalmilag messzire került egymástól a rendszer kialakulásának, működésének és végének története. Bár érdemes figyelembe venni, hogy a kötet haladási rendje nagyjából megfelel például a Salamon Konrád-féle Történelem IV. tankönyvek. (3) A kötet sok izgalmas eszközzel él (pl. Rá@adás vagy Történészszemmel rovatok), de ha elfogadjuk hipotézisként, hogy a magyar 20. század tele van vitatható, vitatott és gyakran ma is indulatokat keltő eseményekkel, akkor érdemes lett volna historiográfiai rovatot is nyitni, és bizonyos ellentmondásos, kérdéses eseményeket pro és kontra érvek bemutatásával tárgyalni.

More:

tanügy Horthy Miklós Horthy-korszak OFI Száray kísérleti tankönyv

2016\02\29

Ki kaphat szobrot Magyarországon?

Nyári Gábor
történész

„A fődolog nem az, hogy ne legyünk antiszemiták. Sőt, nagyon is nyugodtan legyünk azok. De ne hagyjuk, hogy ebben olyanok is segítsenek, akik ettől nem szűnnek meg ellenfelek lenni.”

(Bibó István)[1]

Jelenleg botrány nélkül nem lehet szobrot állítani Magyarországon. Előbb Hóman Bálint, a napokban pedig Donáth György tervezett szobra kapcsán került elő az antiszemitizmus kérdése. Azt mindkét fél elismerte, hogy mind Hómannak, mind Donáthnak vannak a magyarságért tett érdemei, azonban míg a szoborállítást támogatók úgy gondolták, hogy ezek felülírják az illető személyek hibáit, addig az ellenzők szerint ezek megbocsáthatatlanok.

Két nézet ütközik egymással – jelen esetekben igen hevesen. A kérdés tehát az, hogy csak olyan személyek kaphatnak-e köztéri szobrot, akiknek az életműve makulátlan? A válasz erre egészen egyszerűen az, hogy nem. Ennek oka, hogy ilyen ember nem létezik, senki sem „fekete” vagy „fehér”. Ezzel kapcsolatban igen találó a régi mondás is: „Minden szentnek maga felé hajlik a keze.” Ráadásul az egyes személyek bonyolultabb jellemének bemutatása hasznosabb is lehet a társadalom számára, mintha csak a jóról beszélünk, és nem említjük meg az árnyoldalakat.

bibo.jpgBibó István szobra a Széchenyi rakparton[2]

 

A történelmi személyek megítélésével kapcsolatban még egy dolgot kell szem előtt tartani: minden esetben a saját koruk, és nem a mai ember tudása alapján szemlélendők. Ez hatványozottan igaz a XX. század első felére, hiszen a második világháború pusztításai, ezen belül leginkább a holokauszt teljesen átírta a közbeszédet és a gondolkozást. Még az antiszemitizmus problémájára való kitérés előtt csak egy példa: a „faj” szó. Használata teljesen mindennapos volt a második világháború végéig, és a legtöbb esetben nem társult hozzá semmilyen negatív jelentéstartam. Ma azonban, ha a „faj” szó előkerül, az emberek azonnal a náci fajelméletre asszociálnak.

More:

aktuális

2016\02\28

Beköszöntő

"Régi zászlónk összetépve, fegyverünk csorba – lelkünkön bilincs. De tudom: talpra kell állanunk mégis. De tudom: újra kell kezdenünk az izzadságos, nehéz munkát. Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat, melyen egy kemény, régi nép lép majd velünk és utánunk újra csak felfelé!" – így írt Kós Károly 1921 januárjában, és bár azóta zászlók és fegyverek jöttek, és tűntek el a történelem süllyesztőjében, mondanivalója mára sem veszített értékéből. Épp ezért is választotta a Horthy-korszakot Kutatók Társasága beköszöntő írása mottójául abban a reményben, hogy legyen bármilyen kemény is az a szikla, ha utat nem is, de egy kis ösvényt azért vághatunk bele.

Egyesületünk tagsága döntően fiatal történészekből áll. Célunk, hogy a Horthy-korszakot, annak fontos eseményeit és meghatározó személyeit megismertessük a társadalom a téma iránt érdeklődő tagjaival, emellett pedig a tudomány színterén is maradandót alkothassunk.

bevon.jpg

A Horthy-korszak, bár alig egy negyedszázadot takar, mégis a magyar történelem egyik legvitatottabb, leginkább átpolitizált része. Viszonylagos közelsége, a korszakban átélt olyan traumák, mint Trianon, a gazdasági világválság, a második világháború vagy a holokauszt miatt objektív értékítéletet mondani még nem lehet. Nehéz ezt beismerni, főleg egy történész számára, de ha ezt elfogadjuk, elejét vehetjük azoknak a parttalan vitáknak, amelyekben mindenki kizárólag a „saját igazságát” hangoztatja és fogadja el.

felvon.jpg

Ugyanígy hibás az is, ha a korszakot csak a fentebb is említett, döntően külső befolyásra bekövetkező traumák alapján vizsgáljuk. A Horthy-korszak nem csak ezekből állt. Nem lehet megfeledkezni a társadalom egyes rétegeinek helyzetéről és ennek változásáról, az olyan eseményekről, mint az Eucharisztikus Világkongresszus, a gödöllői Cserkész Jamboree, vagy az olyan személyekről – a legfelsőbb politikai eliten kívül –, mint Klebelsberg Kuno, Schlachta Margit, Tormay Cécile, Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Prohászka Ottokár, Féja Géza, Herczeg Ferenc, Szent-Györgyi Albert, Peyer Károly, Hubay Kálmán vagy Habsburg József. A sor szinte a végtelenségig folytatható, de számtalan olyan esemény zajlott le és személy élt a Horthy-korszakban, amelyek vagy akik valamilyen módon nyomot hagytak a magyar történelemben, de az évtizedes parttalan viták következtében a háttérbe szorultak.

szent-gyorgyi.jpg

Akárcsak a többi történelmi időszak, a Horthy-korszak sem fekete vagy fehér. Voltak előnyei és hátrányai, voltak sikerek és kudarcok egyaránt. Ezek azonban nem kiölik a másikat, hanem együtt teszik komplexszé a vizsgált 25 évet. A Horthy-korszak nem volt „fasiszta diktatúra”, ahogy nem volt a mai értelemben vett „fejlett demokrácia” sem.

don.jpg

Célunk, hogy olyannak mutassuk be a Horthy-korszakot, amilyen az valójában lehetett. Megidézze az „akkori világot”, az egyes eseményeket, személyeket, tragédiákat és sikereket. Ennek egyik legfőbb eleme, hogy igyekszünk a „korszak emberének fejével”, nem pedig a mai tudással felvértezett polgár agyával gondolkozni.

Az egyesület tudományos szinten arra törekszik, hogy bemutasson minél több – a nagyközönség és a szakma érdeklődését egyaránt kiváltó – forrást, alapkutatásokat végezzen, ezek eredményeiről pedig folyamatosan beszámoljon, tudományos vitákat gerjesszen.

tavozas.jpg

Emellett az egyesület azonban ugyanolyan fontosnak tartja a – tudományos – ismeretterjesztést is. Ezen a blogon és Facebook oldalunkon folyamatosan jelentkezünk a korszak politikáját, társadalmát, kulturális és művészeti életét bemutató írásokkal, emlékezünk és emlékeztetünk a korszakhoz kapcsolódó évfordulókra, foglakozunk azzal, hogy a közoktatásban hogyan tanítanak a Horthy-korszakról, és igyekszünk reagálni a jelenben is megmutatkozó történelmi eseményekre. Mindezt szeretnénk XXI. századi módon, a modern technika eszközeit is használatba véve, érdekesen közvetíteni.

Reméljük, hogy egyesületünk munkája segíteni fogja a Horthy-korszak jobb megismerését és megértését.