Horthy-korszakot Kutatók Társasága

2016\03\19

Megszállástól megszállásig

Ma 72 éve, 1944. március 19-én a német Harmadik Birodalom megszállta Magyarországot. Hitler megelégelte, hogy a Kállay Miklós vezette magyar kormány egyre kevésbé teljesíti követeléseit és a nyugati szövetségesek felé tapogatózik, ezért Horthyt Klessheimbe csalta, közben pedig megindította a Margarethe hadműveletet.

kep-12_2_2-b.jpg

A megszállást követően a vezető kormányzati és közigazgatás pozíciókba azok a korábban háttérbe szorított szélsőséges személyek kerületek, akik teljes mértékben kiszolgálták a német igényeket. Megindult a korábbi politikai és társadalmi elit egyes tagjainak üldözése, a zsidóság gettósítása és deportálása, miközben a szovjet csapatok előrenyomulásával Magyarország hadszíntérré vált. Horthy még megpróbálkozott a háborúból való kiugrással, de ennek kudarca után, október 16-án végbement a nyilas puccs, Szálasi Ferenc vette át a hatalmat, a kormányzó pedig német fogságba került. 1945 tavaszán értek véget a magyarországi harcok, amikorra Budapest és az ország nagy része romokban hevert, a német csapatokat pedig felváltották a Vörös Hadsereg megszálló alakulatai – közel 50 évre…
Videónkban az 1944 márciusa és 1945 áprilisa közötti tragikus év legfontosabb eseményeit mutatjuk be; zekkel a későbbiekben részletesebben is foglalkozunk majd.

közélet megszállás vészkorszak II. világháború Kiugrási kísérlet Lakatos-kormány nyilas hatalomátvétel

2016\03\16

Angyalbőrben: Reviczky Imre ezredes

György Sándor

 

Folytatódik a Horthy-korszak ismert és ismeretlen katonáit bemutató sorozatunk: mai főszereplőnk egy itthon viszonylag ismeretlen ezredes, aki bár híres családból származik, nevének hallatára jó eséllyel többen kapják fel a fejüket az izraeli Cfát-ban, mint Budapesten. Bár nem kötődnek hozzá sem híres csaták és merész hadműveletek (azért merészségért nem kellett a szomszédba mennie), sem politikai karrier, Reviczky Imre ezredes életútja vitán felül érdemes arra, hogy részletesebben foglalkozzunk vele. Részt vett két világháborúban, volt "testnevelő és népgondozó tiszt" a '20-as években, üldözte két diktatúra, dicsérte két ország sajtója és lapátolt szenet is. Azonban bárhova vetette is a sors - legyen szó a Kárpátok lövészárkairól, Királyhelmecről, Nagybányáról vagy a Tüzelőanyag-kereskedelmi Vállalat pincéjéről - igyekezett embernek maradni, a legnagyobb embertelenségben is. Azt hiszem nem túlzás, ha előrebocsátom, sikerült neki!

ri1.png

1946-ban Nagyváradon készült képe

Reviczky Imre 1896. november 4-én született Bánócon, ősi nemesi család sarjaként. Felmenői között akadtak katonák, mint például az osztrák örökösödési háborúban és a hétéves háborúban is vitézkedő János, a kancellári tisztségig és MTA tagságig eljutó Ádám, valamint az orientalista Károly. Felmenői-rokonai között találjuk a Jászai Mari szívét is megdobogtató, fiatalon elhunyt költőt, Reviczky Gyulát, illetve az 1945 előtt komoly politikai pályát befutó Ullein-Reviczky Antalt is.

More:

honvéd munkaszolgálat II. világháború I. világháború Magyar Királyi Honvédség

2016\03\15

A Horthy-korszak legfurcsább március 15-i eseménye – A kárpátaljai bevonulás

Nyári Gábor

„Egy állam tűnt le Európa színpadáról drámai gyorsasággal, szinte órák alatt. Alig egy fél évvel a müncheni és bécsi döntés után a Cseh-Szlovákiaként meghagyott szövetségi állam máról-holnapra megszűnt és három részre szakadva, a tagállamok mindegyikének jövő sorsa más és más útra indult. (…) A cseh-szlovák szövetségi állam felbomlásával és teljes megszűnésével ütött végre az órája annak is, hogy a minket legközvetlenebbül érdeklő ruszin kérdés végleges, igazságos és általánosan megnyugtató megoldást nyerjen.”

Pesti Hírlap, 1939. március 16.

1938-ban a müncheni egyezménnyel, majd az első bécsi döntéssel megindult Csehszlovákia szétesésének a folyamata, amely 1939 kora tavaszára teljesen felgyorsult. Március 14-én Szlovákia, majd pár órával később Kárpátalja is kikiáltotta függetlenségét, ezzel megszűnt a csehszlovák állam. Míg a Jozef Tiso vezette Szlovákia élvezte a Harmadik Birodalom "védnökégét", addig a kárpátaljai államot senki sem ismerte el, ezzel megteremtődött a lehetőség Magyarország számára, hogy visszaszerezze a trianoni békével elveszített területet.

page-0.jpgA Tolnai Világlapja 1939. március 22-i számának címlapja

Kárpátalja ügyével a magyar politikai elit már 1938 decemberétől foglalkozott,[1] míg a területre igényt tartó három állam, Magyarország, Lengyelország és Románia tárgyalásai 1939 januárjában kezdődtek. Csáky István magyar, Józef Beck lengyel és Grigore Gafencu román külügyminiszterek azonban nem jutottak egyességre, és inkább lengyel-román közeledés volt tapasztalható.[2]

More:

közélet honvéd Kárpátalja Trianon Területi revízió

2016\03\12

Szombat esti rémálom - A nagyrévi angyalcsinálók

Domján Dániel Ferenc

 

"A bírói asztal előtt idős asszony áll. Falusi asszony fekete ruhában, jómódúan, nagyon ízlésesen öltözve, két kezét összeteszi, mint a templomban az Úrasztala előtt. Első pillantásra egy kedves nagyanya, akivel olyan kellemes otthon a maga környezetében találkozni és aki találó és talpraesett szívességgel szokta az idegent fogadni. [...]

Ma minden szem idefordult. Ez a terem ma a magyar életnek valami szörnyű titkos mélységeit fedi föl.

Ez az asszony azzal a váddal áll a bírák előtt, hogy légypapírból kifőzött méreggel megölte kilenc évvel ezelőtt az édesanyját, pár év mulva a férjét, aztán az ágyasát."

(Móricz Zsigmond: Tiszazugi méregkeverők, Nyugat, 1930. 3. szám)

1929 augusztusában az országos lapok  Nagyrév községről cikkeztek, ugyanis szörnyű gyilkosságsorozatra derült fény. A tiszazugi asszonyok hosszú éveken, sőt évtizedeken keresztül mérgezték meg hozzátartozóikat, szeretőiket, a csecsemőket. Az ügy központjában Fazekas Gyuláné Oláh Zsuzsanna, nagyrévi bába állt, aki a vádirat szerint a nagyrévi asszonyok számára árulta az általa készített arzénes vizet, amivel a gyilkosságokat elkövették. Móricz Zsigmond a Nyugatban így írt a bábaasszony nagy "felfedezéséről":

"Történt, hogy a faluban a bábaasszony beteg mellett ült. A beteget nagyon lepték a legyek. «Jaj, nem győzzük lélekkel, - panaszkodtak, - bár a jóisten segítene rajta, hogy lepik a legyek szegény beteget.» «Majd én segítek rajta.» Hozatott a boltból légypapírt, s tányérokba áztatta a halálfejes sárga papírt s körülrakta vele a beteget. De a legyek csak lepték a beteget:

Kávét kért s jó cukros, tejes kávét öntött a papírra, akkor majd nem jönnek a legyek.

Ahogy elfordultak, a kis cica odament s megitta a kávét. Addig, addig beszélgettek, a cica elkezdett sírni.

«Mi baja a macskának, mi baja a macskának?» - Megdöglött.

A bábának feltünt a kis macska halála. Hazament s a szobában a tányérról kiöntötte a legyeket a ház előtt.Egy kis csirke odajött, megette a legyeket. Megette a kis tarka csirke s nemsokára elkezdett szédelegni. Azután megdöglött.

Ez már szeget ütött a bába fejébe.

Leöntötte a tányérokról a légyvizet s beletöltötte a kis kutya szájába. A kutya is megdöglött tőle.

- Hisz ez nagyszerű, - mondta a boszorkány, - ez jó, ez kell. Csinált ilyen légyvizet, visszament a beteghez, beadta neki: az is megdöglött.

A család megsiratta, meggyászolta s örültek, hogy a jóisten így segített rajtuk.Most már a bába egy zseniális találmány birtokában élet-halál urának érezte magát."

csendorok.jpg

Nagyrévi asszonyok csendőrök "gyűrűjében"

More:

gyilkosság hétköznap Nagyrév

2016\03\09

Párhuzamos élet- és oktatásrajzok

Klebelsberg Kuno és Ilku Pál

Illik Péter

„Az ember valahogy úgy van megszerkesztve, hogy sóvárog a megértés után.” (Klebelsberg Kuno, 1927)

„Ma a kultúra kenyér és hatalmi kérdés.” (Uő., 1928)

Milyen volt a Horthy-korszak oktatása és milyen lett az utána következő szocialista korszaké? Sokféleképpen lehet a kérdéshez közelíteni: eredményességi mutatók, intézmények, ideológia, költségráfordítás stb. összevetésével. Mégis, talán a legszemléletesebb az ősi módszer, amelynek első gyakorlója Plutarchos (Khairóneia, 46/48–Khairóneia, 125/127), aki fontos államférfiak, vezetők, hadvezérek, politikusok életrajzait rakta egymás mellé, elemezte párhuzamosan, ezáltal kiváló példát adott a komparatív elemzésre is.

1204546573.jpgKlebelsberg Kuno, a Magyar Királyság vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922-1931)

More:

összehasonlítás oktatáspolitika tanügy Klebelsberg Kunó Ilku Pál

2016\03\07

Angyalbőrben: Lakatos Géza vezérezredes

György Sándor

A Horthy-korszakban kiemelkedő, sokszor meghatározó szerepet játszottak a katonák, illetve komoly katonai múlttal rendelkező személyek. Maga a kormányzó is több évtizedes haditengerészeti pályafutást tudhatott a háta mögött, a miniszterelnökök közül pedig Teleki Pál és Imrédy Béla is megjárták az első világháborút, nem beszélve a hivatásos tisztként induló Gömbös Gyuláról, vagy a később a Rádió igazgatói székébe kerülő Náray Antalról. Most induló sorozatunkban alkalmanként egy-egy híres tábornokot, főtisztet mutatunk be, de helyet kapnak kevéssé ismert, vagy éppenséggel teljesen ismeretlen egyenruhások is, akik 1920 és 1945 között teljesítettek szolgálatot. Mai főszereplőnk, Lakatos Géza vezérezredes, a "kiugrási kísérlet miniszterelnöke" is inkább rövid és balszerencsés politikai tevékenységéről ismert, az kevésbé köztudott, hogy közel negyven éves kiemelkedő katonai pályafutás állt mögötte.

Csíkszentsimoni Lakatos Géza 1890. április 30-án született Budapesten, régi székely családban. Felmenői között több híres katonatiszt is akadt; apai nagyapja, Lakatos Benedek a nemesi testőrségnél kezdte pályafutását, majd őrnagyi rendfokozatban, a 92. zászlóalj parancsnokaként harcolt az 1848-49-es szabadságharcban, majd a Ludovika Akadémia gondnoka lett. Pályaválasztására azonban mégsem az ősök, hanem apja korai halála gyakorolta a legnagyobb hatást, a családnak - megrendült anyagi helyzetében - nem maradt más lehetősége Géza és ikertestvére, Kálmán taníttatására. A piaristáknál eltöltött négy évet ugyanennyi követte a soproni katonai főreáliskolában, majd 1907-től a Ludovika következett, ahol 1910. augusztus 18-án avatták hadnaggyá. Az akadémián mindkét testvér kiemelkedően teljesített; érdekesség, hogy az ott tanult zene, idegen nyelvek és rajz később, a kitelepítés során életmentőnek bizonyultak.

lakatos.png

Lakatos Géza vezérezredes

A testvérek pályája itt vált ketté: Géza a budapesti 1. honvéd gyalogezredhez került, majd miután megcélozta a Monarchia tisztképzésének csúcsát jelentő bécsi Hadiiskolát, Linzben is szolgált, illetve nagyon komoly előválogató képzéseken is részt vett. Bár a felvételi végül sikerült, a fiatal hadnagy számításait alaposan keresztülhúzta a történelem, és azok a bizonyos szarajevói pisztolylövések; az 1. gyalogezredet nagyon hamar a keleti frontra vezényelték. A szakaszparancsnokként szolgáló Lakatos 1914 októberében súlyosan megsebesült, haslövést kapott, amelyből csodával határos módon épült fel; lábadozása közben tudta meg, hogy testvére nem volt ilyen szerencsés, és még szeptemberben hősi halált halt.

More:

honvéd II. világháború Magyar Királyi Honvédség Kiugrási kísérlet Lakatos-kormány nyilas hatalomátvétel

2016\03\05

Szombat esti rémálom – Az alagi gyilkosság

Mészárolt a mészáros felesége

Nyári Gábor

Ahogy az egész történelem, a Horthy-korszak is tele volt olyan bűntényekkel, amelyek brutalitásuk vagy elkövetési módjuk miatt megrázták az egész országot. Ma induló, hetente jelentkező sorozatunk egy-egy ilyen esetet mutat be, elsősorban a korabeli – a maihoz hasonlóan igencsak szenzációhajhász – sajtó cikkein keresztül.

Az első bemutatott bűneset, az alagi gyilkosság, 1933. december 26-án, kedden, Karácsony másnapján történt. Az igencsak rejtélyes eset - amelynek több részlete máig tisztázatlan - azzal kezdődött, hogy a - ma Dunakeszihez tartozó - Alagon Berta Lajos, miután előző éjszaka furcsa zajokra lett figyelmes, csütörtök reggel házőrző kutyáját megmérgezve találta, majd kisfia a ház melletti mellékhelyiségben egy térdből levágott emberi lábat talált. Berta azonnal rohant a csendőrségre, a kiérkező hatóság pedig további megcsonkított testrészekre bukkant.

bodnar1.jpg
A Budapesti Hírlap december 31-i beszámolója az első testrészek megtalálásáról

A nyomozás viszonylag gyorsan haladt, és hamar azonosították a holttestet is. Egyik ismerőse a visszerek alapján felismerte Bognár István újpesti hentesmestert. A nyomozók látókörébe csakhamar Bognár felesége került, aki először mindent tagadott, de viselkedése gyanút keltett. Kiderült, hogy a házaspár viszonya megromlott, mivel Bognár elherdálta az egész szép vagyont, amikor pedig a feleség, mentve a menthetőt, eladta megmaradt telkeik egyikét, a férj feljelentette az asszonyt. Bognár többször azt is említette ismerőseinek, hogy fél attól, hogy felesége megöli. A hentes félelme nem is volt alaptalan, az asszony végül három lövéssel kivégezte férjét, majd három és fél órányi kemény és meglehetősen profi munkával - elvégre volt kitől tanulnia - feldarabolta, majd egy szatyorban különböző helyeken elrejtette férje darabjait. Később Bognár egyéb testrészei is előkerültek - körülbelül a test fele - a feje például Alsógödről került elő.

bodnar2.jpg
A Népszava január 9-i száma a fejleményekről és Bognárné vallomásáról

Az eset teljesen megrázta az országot, szinte mindenki a horrorisztikus történetről beszélt. Hamarosan egy lehetséges bűntársára is fény derült: állítólag az unokanővére adta a feleségnek a puskát, amellyel lelőtte férjét. A pert is nagy figyelemmel kísérte a sajtó és a közvélemény. Végül 1935 októberében Bognárnét életfogytiglani fegyházra ítélték, unokanővérét azonban felmentették. A brutálisan meggyilkolt Bognár István hentesmester holttestének jelentős része azonban soha nem került elő, ahogy az sem derült ki, hogy milyen szerepe volt az ügyben a házaspár ekkor 14 éves fiának...

tolnaivilaglapja_1934_01_pages121-121-page-0.jpg

kepespestihirlap-19340103-szerda-56evf-01szam-02oldal-page-0.jpg

A Tolnay Világlapja és a Képes Pesti Hírlap fényképes beszámolói az alagi gyilkosságról

 A képek és cikkek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár

gyilkosság hétköznap Alag