Horthy-korszakot Kutatók Társasága

2016\05\07

Szombat esti rémálom – Forster Mária bárónő tragédiája

Domján Dániel Ferenc

Ma esti posztunk eltér a Szombat esti rémálom sorozat eddigi történeteitől. A „rémálmot” nem a gyilkosság brutalitása okozza, mint az alagi eseményeknél, esetleg az áldozatok magas száma és a gyilkosságsorozat elkövetésének hosszú ideje, mint a nagyrévi angyalcsinálók esetében. A 20 éves, „feltűnően szép” Forster Mária bárónő korai halálát épp egy olyan baleset okozta, amiért szerelme volt a felelős.

forster_m.png

Forster Mária (Tolnai Világlapja, 1931.04.15 – Arcanum.hu )

1931 húsvétján gróf Teleki József vendégül látta barátait és ismerőseit Szobon, a Duna partján fekvő kastélyukban.[1] A borongós vasárnapot követően Húsvét hétfőre jobbra fordult az idő, a tavaszi napsütés a kastély parkjába vonzott három fiatalt: gróf Teleki József lányát, Teleki Maricát, báró Forster Jenő lányát, báró Forster Máriát, és báró Thyssen-Bornemisza Istvánt, a fiatal tüzértisztet. Mielőtt tovább sodródnánk az eseményekkel, ismerkedjünk meg kicsit részletesebben történetünk főszereplőivel, a szerelmes fiatalokkal.

More:

gyilkosság hétköznap Horthy-korszak Baleset Szob Forster Mária Thyssen - Bornemissza István Thyssen Szombat esti rémálom

2016\05\04

A csendőr, mint magánember a Horthy-korszakban

Androvicz Gábor

Az 1881-ben létrehozott Magyar Királyi Csendőrség a dualizmus, majd a Horthy-korszak rendvédelmében meghatározó szereppel bíró fegyveres katonai őrtestületként működött, amelynek elsődleges feladata a vidék közbiztonságának felügyelete és fenntartása volt (a városokban ugyanezt a szolgálatot a rendőrség látta el). Az utókor rendkívül vegyes érzelmekkel viseltet e testülettel kapcsolatban, egyesek hálás nosztalgiával tekintenek rájuk, mások a mindenkori kormány erőszakszervezeteként definiálják őket.
12_szalonnasutes_a_pitvarosi_orson.jpg

Szalonnasütés a pitvarosi őrsön [www.csendor.com]

Írásomban a két világháború közötti magyar csendőrség 95%-át kitevő legénységi állomány magánéletét, szabadidős tevékenységeit és társas kapcsolatait szeretném bemutatni. A testületnél szolgáló, személyében katonának számító kakastollas nevelése, értékrendjének, világszemléletének és erkölcsének formálása – ahogy majd látni fogjuk – a szolgálaton kívül is aktívan folyt, jelentős mértékben befolyásolva a csendőr magánszféráját.

More:

honvéd csendőr Horthy-korszak

2016\04\20

A rablólovagtól a kormányzóig

Az Unicus Műhely hármas könyvbemutatója

Kemény András – Nyári Gábor

Holnap, 18 órai kezdettel kerül sor az Unicus Műhely hármas könyvbemutatójára a Hevgyvidék Galériában. Első ránézésre a három kötetben csak az a közös, hogy mindegyik történelmi kérdéseket boncolgat, de valójában ennél jóval komolyabbak az összefüggések. Mindhárom kötetre jellemző, hogy a szerzők igyekeznek túllépni azokon a történetírói hagyományokon – a teljes körű tudományosságot megtartva –, amelyekre már maguk a történelmi korszakok is – elsősorban a kommunista diktatúra ideológiája – rányomták bélyegüket. Így a szerzők nem csak új kutatási eredményeket hoznak, hanem egyben új látásmódot, értelmezési keretet is alkotnak.

12963726_215919088778917_4334050611713099685_n.jpg

More:

aktuális könyvismertető Unicus

2016\04\16

A bíbor 50 árnyalata

Lehet-e példakép Mindszenty?

Nyári Gábor

A Magyar Narancs hasábjain „Türelmetlen és megrögzötten antiszemita személy volt” címmel jelent meg egy interjú Paksy Zoltánnal, amelyben a történész azt állítja, hogy Mindszenty József bíboros, hercegprímás nem érdemli meg, hogy egy róla elnevezett, munkásságát bemutató emlékközpontot hozzanak létre.

Az interjúban sok minden szóba kerül Mindszenty életével kapcsolatban, mégis sokkal hosszabb azoknak az eseményeknek a sora, amelyekről Paksy hallgat. Mielőtt a részletekbe belemennénk, egy dolgot előre tisztázni szeretnék: fontos és szükséges, hogy mind a történészek, mind a társadalom vitatkozzon azokról a személyekről, akik a nemzeti emlékezet részét képezik. Így beszélni kell Mindszentyről is, akinek gyarló ember révén voltak hibái és erényei. Ugyanakkor igen károsnak tartom azt, ha kizárólag a negatívumok (vagy a pozitívumok) kerülnek előtérbe.

13036568_10206698270643829_1575881040_o.jpg

Paksy szerint Mindszenty „megrögzötten antiszemita személy” volt. Mielőtt valakire ráaggatnánk az antiszemita jelzőt, fontos, hogy tisztázni magát a fogalmat, ami közel sem ugyanazt jelentette az 1920-as, 1930-as évek Magyarországán, mint 1944–1945 után. A7 1944–1945 előtt jellemző antiszemitizmus, amely Mindszentyt is érintette, semmiképpen sem a zsidók fizikai megsemmisítésére irányult, hanem egy keresztény, nemzeti állameszme megerősítésére. Erről egy korábbi cikkemben – a szoborállítási viták kapcsán – részletesebben írtam. Ráadásul Paksy ennek kapcsán olyan sorok idézésével vádolja Mindszentyt, amelyek nem is tőle, hanem egy a hozzá köthető lapnál dolgozó újságírótól származnak.

More:

aktuális koncepciós per Rákosi Mindszenty József

2016\04\13

Bethlen és Mussolini szövetségre lép

Hamerli Petra

Szinte napra pontosan 89 éve, 1927. április 5-én írta alá Bethlen István és Benito Mussolini az olasz–magyar barátsági szerződést, amely a Horthy-kori Magyarország egyik legfontosabb külpolitikai partnerévé Olaszországot tette. A nyilvánosság számára semmitmondó, titkos záradéka alapján azonban messzemenő politikai együttműködést jelentő egyezményt a két ország politikai érdekeinek találkozása előzte meg.

2891.jpgBethlen István és Benito Mussolini (Forrás: www.mnl.gov.hu)

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés rendelkezései értelmében Magyarország elveszítette területének mintegy kétharmadát, s a magyarajkú lakosság jelentős hányada is az anyaország határain kívülre került. A békeszerződés továbbá 35 ezer főben maximalizálta a hadsereg létszámát, és jelentős összegű jóvátétel fizetését rótta ki Magyarországra. A területi veszteségek rögvest életre hívták a revízió – azaz a békeszerződés felülvizsgálata, majd tárgyalásos úton történő módosítása – igényét, amelyhez Magyarországnak nagyhatalmi támogatóra volt szüksége. Az első világháborút követően létrejött, ún. versailles-i békerendszerrel Olaszország is elégedetlen volt, aminek fő okát a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság – vagy ismertebb, 1929-ben hivatalossá lett nevén Jugoszlávia – létrejöttében találhatjuk meg. A délszláv állam születése egyrészt lehetetlenné tette, hogy a londoni titkos szerződésben – amelynek területi ígéretei rávették Olaszországot a háborúba antant oldalon való belépésre – foglalt területi ígéretek között szereplő Kelet-Isztriát és Közép-Dalmáciát Olaszország kapja, másrészt Jugoszlávia léte akadályozta Olaszországot abban, hogy Közép-Európában, a Balkánon és az Adrián befolyási övezetet alakítson ki. Ennél fogva a versailles-i békerendszernek a Jugoszlávia kiiktatásával járó revíziója Olaszországnak is érdekében állt. Éppen így Magyarországnak sem volt ellenére Jugoszlávia, mint kisantant-állam felbomlasztása. Ezek a pontok vezettek az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés megkötéséhez.

A barátsági szerződés nyilvános pontjai kimondták az örök barátságot és állandó békét, lefektették a békéltető eljárás és a döntőbíróság szabályait, és meghatározták az egyezmény fennállásának idejét. E pontok nem tartalmaztak konkrétumokat, ám a kisantant körében így is aggodalmat keltettek. A szerződés valódi értékét a titkos záradék jelentette, amely kimondta, hogy a két fél az őket kölcsönösen érdeklő kérdések megoldásában együttműködést fog tanúsítani. Magyarország és Olaszország szövetsége egészen 1943-ig, a fasizmus bukásáig fennállt, s politikai, gazdasági, valamint kulturális téren egyaránt éreztette a hatását. Az együttműködés legfontosabb pontjait az a két pillér jelentette, amelynek köszönhetően a szerződés létrejött. Így a magyar revíziós törekvések melletti olasz propaganda, illetve a Jugoszlávia felbomlasztására irányuló lépésekhez – nevezetesen két szeparatista szervezet, a horvát Usztasa és a macedón VMRO támogatásához – nyújtott magyar segítség jelentették az 1927-ben hivatalossá lett olasz–magyar barátság fő vonalát.

közélet Bethlen István Horthy-korszak Mussolini

2016\04\07

Angyalbőrben: Tánczos Gábor vezérezredes

Tánczos Gáborról sokan a Petőfi-kör titkárára asszociálhatnak, de sokkal kevésbé köztudott, hogy volt egy Tánczos Gábor nevű katonadiplomatánk, külügyminiszterünk is; bár utóbbi tisztséget alig egy hétig viselte, előtte is utána is fontos beosztásokat töltött be, szinte végig a háttérben maradva. Legfontosabb "haditette" Somoskő és Somoskőújfalu, illetve a környező bazaltbányák 1923-as "visszavétele" volt; ez volt a Trianon utáni revízió első (és egyetlen) teljes mértékben tárgyalásos alapon megvalósult sikere. Tánczos vezérezredes, az "ismeretlen katona" pályájáról és munkásságáról viszonylag kevés forrás maradt fent, bár életének főbb állomásai ezekből is megismerhetőek.

tanczos_gabor.jpg

Tánczos Gábor, a katonadiplomata

 Tánczos 1872. január 22-én, Budapesten, protestáns polgári családba született, apja, Miklós, ügyvédként dolgozott. Katonai pályáját 1885-ben kezdte meg, amikor is felvételt nyert az egyik császári és királyi katonai főreáliskolába. 1888-tól a bécsújhelyi katonai akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1891. augusztus 18-án avatták lovassági hadnaggyá. Három év csapatszolgálat után 1894 és 1896 között elvégezte a Monarchia tisztképzésének csúcsát jelentő bécsi Hadiiskolát; itteni tanulóideje alatt, 1895. november 2-án kapta meg főhadnagyi előléptetését. Már ekkor megmutatkozott jó nyelvérzéke, amely később diplomáciai pályáján is sokat segítette. Kiképzése alatt a kötelezőnek tekinthető német mellett franciául is megtanult (hivatalosan a mai napig ez a diplomácia nyelve), emellett pedig bizonyos mértékig bírta a szerb és horvát nyelvet is. Másodosztályú századossá 1898-ban, első osztályú századossá 1900-ban léptették elő.

More:

honvéd vezérezredes

2016\04\02

„Teleki Pál halálai” – Kérdések és kétségek

Nyári Gábor

Április 3-án lesz Teleki Pál tragikus halálának 75. évfordulója. Bár a néhai miniszterelnök munkássága és sorsa mindig is a közbeszéd részét képezte, a közelgő évforduló miatt most még inkább a figyelem középpontjába került.

Jelen írás elsősorban Teleki Pál halálának körülményeivel foglalkozik. Amint közelmúltban megjelent könyvemben is leírtam, a jelenleg általam ismert információk alapján nem tartom eldönthető kérdésnek, hogy Teleki Pál önkezével vetett véget életének vagy meggyilkolták. Azaz nem azt mondom, hogy a miniszterelnököt meggyilkolták, hanem azt, hogy van helye és létjogosultsága a kételynek a halál körülményeivel kapcsolatban.

teleki_pal.jpgTeleki Pál, Magyarország miniszterelnöke (1920-1921; 1939-1941)

Véleményem szerint a legnagyobb probléma, hogy Teleki halálának kérdését a történészek „igazság-játszmaként” kezdték kezelni, ahelyett, hogy elismerték volna vagy elismernék, hogy az ellentmondó tények két eltérő értelmezést tesznek lehetővé. Így a két elmélet, értelmezés (és hangsúlyozom, nem tény vagy igazság) hívei szekértáborokat alkotnak, amelyek között nincs komoly vita, párbeszéd. Mindkét fél kijelentéseit – az esetek többségében – örökérvényű igazságnak tekinti, amellyel nem lehet vitatkozni. Holott a nyugati történetírásban már több mint fél évszázada legitim elv, hogy a történelem nem a tények, hanem a tényeken alapuló értelmezés tudománya. Így nem igazságértéke, hanem „csak” megalapozottsága van. A történészek nagy része az öngyilkosság elmélete mellett foglal állást. Tény, hogy a gyilkosság-pártiak között rengeteg a tényekkel nem alátámasztható érveket használó kutató”, ami joggal visszatarthatja a szakembereket a velük való egyeztetéstől, csakhogy ez a magatartás sok esetben a kívánttal ellentétes hatást vált ki, és a teljesen abszurd elméletek – kettős gyilkossági helyszín vagy Göring azonosítása a gyilkosként – megerősödéséhez vezethetnek.

More:

közélet öngyilkosság aktuális Teleki Pál

süti beállítások módosítása