Horthy-korszakot Kutatók Társasága

2017\06\04

Árulók vagy áldozatok?

A trianoni diktátum aláírói

Rajkort Miklós

Az 1920. március 15-én kormányfői székbe kerülő Simonyi-Semadam Sándornak nem kisebb - s igen hálátlan - feladattal kellett szembe néznie: alá kellett íni a Nagy Háborút lezáró békeszerződéstdiktátumot, amely a Szent István-i Magyarország szétesését jelentette. A párizsi 1920-as békekonferenciára Simonyi-Semadam elődje, Huszár Károly vezette kormány alatt kapott hazánk először meghívót a győztes nagyhatalmaktól. A békedelegáció tagjai akkor szembesültek az aránytalan és igazságtalan határtervezettel, méltánytalan büntetéssel. A békedelegáció tagjai között a Horthy-korszak meghatározó politikusait találjuk (Teleki Pál, Bethlen István), a „team” vezetője a „nagy öreg”, Apponyi Albert gróf volt.[1] Habár a delegáció tagjai mindent megtettek annak érdekében, hogy a- történelemben mindaddig nem tapasztalt- abnormális háborús büntetést és területelcsatolást vizsgálják felül az antant képviselői- a kocka már el volt vetve. Bár az angol David Lloyd George Apponyi gróf ominózus- franciául, angolul és olaszul elmondott- beszéde után vitára bocsátotta volna a „magyar kérdést”, de a győztesek többi képviselői (élén a francia Georges Clemenceau) nem támogatta Lloyd George javaslatát.[2]

tria-non-nem-nem-soha.jpg

Revizionista plakát a Horthy-rendszerben. Forrás: urbanlegends.hu

 

More:

aktuális békediktátum Trianon Horthy-korszak Teleki Pál

2017\04\16

Húsvét a fronton

György Sándor

 

A nagyobb, egyetemes ünnepek, mint a Karácsony vagy a Húsvét háborús időkben is ünnepek maradnak; a hátország mellett a fronton lévő katonák is igyekeznek lehetőségeik szerint ünnepelni, sőt arra is akadt példa, hogy ilyenkor néhány napra vagy órára elhallgattak a fegyverek (ebből persze utána nagy botrány lett). A nyugati front első háborús karácsonyán néhol angol, francia és német katonák fociztak, ismerkedtek, ettek-ittak együtt, egy kicsit kivonva magukat az állásháborúból.

1397877533_3855.jpg

Békés Húsvéti Ünnepeket kívánnak a központi hatalmak (korabeli - kissé groteszk - képeslap)

A keleti front más viszonyai (és az eltérő naptárak) miatt arrafelé kevésbé volt ilyenre lehetőség, de volt olyan eset, amikor az első vonalak harcosai itt is megkötötték saját kis tűzszünetüket. Az egyik ilyen a 10. honvéd gyalogezreddel esett meg Galíciában 1916 Húsvétján. Miután ez az eset mára csaknem teljesen feledésbe merült, úgy véljük, érdemes egy kicsit kiugranunk a Horthy-korból. Krónikásunk pedig nem más mint Benkóczy Emil akinek 1931-ben megjelent "A tizes honvédek Galícziában" című könyvében olvasható a lentebbi húsvéti történet:

More:

húsvét aktuális honvéd Horthy-korszak I világháború

2017\03\28

A hiányzó szemreflex

Egy nem mindennapi megmenekülés (családi)története

György Sándor

Hétköznapi csodák, vagy ha úgy tetszik szerencsés véletlenek békeidőben is bőven akadnak, de háborúk alatt valahogy megnövekszik a számuk - vagy csak jobban odafigyelnek az ilyenekre az emberek. Volt katonatiszt, aki "megérezte", hogy a parancsba kapott menetirány rossz, és megfordította szakaszát, elkerülve így az összecsapást/fogságbaesést, és akadt olyan honvéd, aki amiatt élte túl a fejlövést, mert kis híján megfagyott. De a csodák a hátországot sem kerülték el; az egyik ilyen filmbe illő történet pont a családomban esett meg.

debrecen_tersege_1944_szeptember_21-en_b-17_flying_fortress_bombazogepek_fortepan_15901.jpg

B-17-es Repülő Erődök Debrecen térsége felett 1944. szeptember 21-én.

Előrebocsátom, hogy az eset történeti kutatásába még csak alig kezdtem bele ennek megfelelően kéretik nem szakmai publikációnak, hanem egy klasszikus háborús történetnek felfogni az egészet. Sajnos a főszereplőkkel nem, vagy csak gyerekként - és persze egészen más témákról - beszélhettem, ugyanakkor nincs okom megkérdőjelezni a történet igazságtartalmát akkor sem, ha egyes részletek homályosak lehetnek.

More:

honvéd bombázás Debrecen II. világháború

2017\03\21

"Lakni csak kell valahol..." I.

A polgári fürdőszoba a két világháború között

  „ A lakás nem reprezentációra, illetve nem elsősorban a reprezentációra szolgál, hanem a benne lakók kényelmére.”[1]

Az első világháború az élet minden területén forradalmi változást idézett elő. A nők férfi módira vették, a férfiak pedig örültek ha egyáltalán vették. Megváltozott az öltözködés, az étkezés, és az otthon is. Utóbbi funkciójában és külsejében egyaránt, hiszen a polgári rétegek korábbi nagy, reprezentatív céllal épült és berendezett lakásai átalakulóban voltak. A méretek összementek, a díszes, nehéz és gyakran nyomasztó hatást keltő bútorok szép lassan lecserélődtek. A "práktikum" és a funkcionalitás vette át helyüket, és persze nem utolsósorban a fenntarthatóság. Keveseknek telt már 4-6 szobás nagy lakás fenntartására, több tagú személyzet foglalkoztatására. S ki akart volna nagy, huzatos, tárgyakkal túlzsúfolt lakásban élni? Megjelentek a beépíthető faliszekrények, az ággyá alakítható kanapék, mind többen igényelték a villany-, gáz- és vízvezeték beszerelését. Egyre gyakoribb elvárás lett a fürdőszobás lakás...

7626_1940.jpg

Fürdőző hölgy, 1940. Forrás: Fortepan

"Lakni csak kell valahol..." sorozatunk útja a polgári középosztály fürdőszobájának küszöbén kezdődik. A reprezentáció, a feleslegesnek ítélt dolgok mellőzése, a kényelem, a házimunka gyors és hatékony elvégzése (háztartási alkalmazott nélkül is), a konyha és a fürdőszoba szerepe felértékelődött.[2] Már nem csak amolyan mellékes, mostohagyermekei voltak a lakásnak, hanem igen fontos funkcióval bíró elemei, amelyek kialakításakor  innentől a célszerűségre törekedtek.

More:

hétköznapok hétköznap

2017\02\25

Szombat esti rémálom – A Szabadság téri bankrablás 18+

Nyári Gábor

Enyhe, ködös, borongós reggel volt 1936. január 22-én, amikor a Gyűjtőfogház előtt nagy tömeg gyűlt össze. Hét órakor megkondult a harang, a börtön udvarán pedig három elvetemült bűnöző nyakán szorult a hurok. Bő egy évvel korábban, 1934 szilveszter reggelén próbálták meg kirabolni a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szabadság téri fiókját, de a kísérlet három halálos áldozatot követelő eszeveszett lövöldözésbe torkollott. Szombat esti rémálom sorozatunkat folytatjuk.

tolnaivilaglapja_1935_01_pages74-74-page-02.jpgAz alig 20 éves Benyák László "bezsákolt" holtteste. Tolnai Világlapja, 1935. január.
(Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

More:

2017\02\13

Horthy Miklós történelmi szerepe

Nyári Gábor

Vélemény

Február 9-én volt Horthy Miklós halálának 60. évfordulója. Bár a XX. század még annyira élénken él a magyar társadalom emlékezetében, hogy igen nehéz Horthy szerepét megítélni, az vitathatatlan, hogy közel negyedszázados kormányzósága miatt a magyar történelem egyik legjelentősebb alakjáról van szó.

Horthy Miklós nem készült politikai és főleg nem államfői pályára. Kiváló tengerész volt, aki a haditengerészetnél töltött idő alatt behajózta a világot és széleskörű műveltségre tett szert. Ugyanakkor Horthy élete végéig abból a „becsületes, lovagias” világképből indult ki, amelyet megismert, így nem vagy csak nagyon későn eszmélet rá a XX. század totális diktatúráinak valódi természetére. Viszont éppen ez a világnézet juttatta Horthyt hatalomra. Az első világháborúval és az azt követő tragédiákkal, mint a Monarchia – katonai, politikai és társadalmi – összeomlása, Károlyi határozatlan kormányzása, a Tanácsköztársaság rémuralma, a Trianonhoz vezető utak, alapjaiban megrengették Magyarországot. Az ismert és elismert admirális, a kiváló modorú és művelt úriember Horthy így 1920-ban elsősorban a stabilitást jelentette. Egy régi, „bevált” rendszer embere volt, aki mégis megtestesített – némi – változtatási lehetőséget is.

horthy_1943.jpg

More:

közélet Horthy Miklós Horthy-korszak Horthy Miklósné

2017\02\05

Vigyázz, csúszik!

Téli sportok a két világháború között

Februárban tombol csak igazán a téli sportszezon. Manapság kiruccanunk néhány napra Ausztriába, Szlovéniába, esetleg Franciaországba. Síbérlet, pályaszállás, fiatal kollégák körében pedig a bulisí dívik. Évtizedekkel ezelőtt nem, hogy januárig nem kellett várni (minthogy korábban kezdődött a szezon), de még síbérletet sem kellett váltani horribilis összegekért. Csak felcsatolták a falécet is kiballagtak a Normafára, esetleg pár napra felmentek a hegyekbe: Kékesre, Dobógkőre, Bakonyba, Bükkbe vagy - déliek előnyben - a Mecsekbe. Hosszabb túrát terveztek volna? Irány a Tátra. Korcsolyázó barátaiknak a sikkes Műjégpálya mindig jó opciónak bizonyult, de amennyiben a természetes környezetért rajongott a kedvtelő minden további nélkül ajánltatott a Balaton. Mai képes posztunkkal a téli sportok oltára előtt áldozunk.

52495_1940.jpg

Kis kedvenccel az igazi. 1940. Forrás: Fortepan

More:

korcsolya hétköznapok síelés hétköznap Kékes Normafa Dobogókő Semmering St.Moritz Jéghoki