Vigyázz, csúszik!

Téli sportok a két világháború között

Februárban tombol csak igazán a téli sportszezon. Manapság kiruccanunk néhány napra Ausztriába, Szlovéniába, esetleg Franciaországba. Síbérlet, pályaszállás, fiatal kollégák körében pedig a bulisí dívik. Évtizedekkel ezelőtt nem, hogy januárig nem kellett várni (minthogy korábban kezdődött a szezon), de még síbérletet sem kellett váltani horribilis összegekért. Csak felcsatolták a falécet is kiballagtak a Normafára, esetleg pár napra felmentek a hegyekbe: Kékesre, Dobógkőre, Bakonyba, Bükkbe vagy - déliek előnyben - a Mecsekbe. Hosszabb túrát terveztek volna? Irány a Tátra. Korcsolyázó barátaiknak a sikkes Műjégpálya mindig jó opciónak bizonyult, de amennyiben a természetes környezetért rajongott a kedvtelő minden további nélkül ajánltatott a Balaton. Mai képes posztunkkal a téli sportok oltára előtt áldozunk.

52495_1940.jpg

Kis kedvenccel az igazi. 1940. Forrás: Fortepan

A téli sportok elterjedésében jelentős szerepe volt a "korszellemnek", amely megkövetelte az új generáció fitt, egészséges, testmozgással teli életmódját. A testedzés olyan elvárássá vált, amely a fiatalok napirendjébe olyan elemi helyet követelt mint az alvás vagy az étkezés. Elég ha rápillantunk a korszak ideáljára: a vékony, ugyanakkor sportos és edzett nőre. A Tolnai Világlapja Sport és Nő című cikke (1930) írja: "A legegészségesebb téli sportok egyike síelés, mely a betegségekkel szemben is ellenállóvá teszi a szervezetet."  

"A Magyar Sí Szövetség vasárnapi jubiláns versenyén avatták föl az első modern sí-ugrósáncot, amelyet érdi Krausz Simon, az Angol-Magyar Bank alelnöke közel 10 millió koronás áldozattal építtetett. Sajnos, a verseny alatt bebizonyosodott, hogy a sánc tökéletlen, mert nem elég lejtős és körülbelül három méterrel rövidebb mint kellene." - A 8 Órai Újság beszámolója 1924-ből

tolnaivilaglapja_1924_01_pages33-33.jpg

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

83928_1936_magyarorszag_budapest_xii_normafa-lejto.jpg

Normafa-lejtő 1936 telén. Forrás: Fortepan 

Ha valaki téli sportot emleget, az emberek döntő többsége először mindig a síelésre gondol, noha idetartozik a korcsolya, a szánkózás és a "jéghockey" is. A síelés hazánkban főleg az első világháború után, a húszas, harmincas években terjedt el, leginkább a polgárság körében. Noha külföldön is számos lehetőség nyílt -gondoljunk csak a korabeli sajtóban gyakran hirdetett osztrák (Semmering) és a svájci pályákra (St.Moritz) -, hazai síelők többsége elsősorban a közelebb fekvő Tátrát és a hazai hegyeket részesítette előnyben. 

"...a budai hegyeket csillogó hólepel borítja és az érző, gyönyörködtető sportokra sóvárgó pesti nép ezen a vasárnapon is tömegesen kereste fel azokat a helyeket, hogy a nagyszerű téli gyönyörűségeknek: a sinak, a ródlinak stb. hódoljon." - Színházi Élet, 1923.

11859_1943.jpg

A sikkes női sídivat 1943-ban: kendő, napszemüveg, ondolált frizura. Forrás: Fortepan

18885_1935.jpg

 Szánkóhúzás négykerekűvel. Egy kis leleményességért '35-ben sem kellett a szomszédba menni. Forrás: Fortepan

A téli sportok legelegánsabb versenyszámának már évszázados hagyománya volt eleink életében, bár a mesterséges jégpályákig (technikai okokból) a harmincas évekig várni kellett. Csak a két világháború közötti időszakban sikerült megoldani, hogy egy évben akár öt hónapon keresztül is lehessen hódolni ennek a sikkes téli sportnak. Ez természetszerűen maga után vonta azt is, hogy sokkal nagyobb tömegek csatoltak korcsolyát és próbálták ki magukat a jégpályákon.

Korcsolyázás: új öröm, régi szórakozás. Képek forrása: Fortepan

 

85172_1937_mujegpalya_a_kanadai_kimberley_dynamiters_jegkorongcsapat_vendegjateka_a_magyar_valogatott_ellen_1937_januar_10-en.jpg

A kanadai Kimberley Dynamiters jégkorongcsapat vendégjátéka a magyar válogatott ellen 1937. január 10-én a Városligeti Műjégpályán. Forrás: Fortepan

62202_1931_magyarorszag_pomaz_csikovaraljai_turistahaz.jpg

 Síelő csapat Pomázon, a Csikóváraljai turistaház előtt (1931). Forrás: Fortepan

"Főiskolai síversenyt rendezett a Sváb- és Jánoshegyen február hó 5-én a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület...A távverseny pályája a Normafától keletre indulva, a Csillagvölgy irányában levezetett a Mátyás király-útra, azt a Virányosig követte, annak változatos terepét keresztezve a Jánoshegy oldalán az erdőn át a Pozsonyhegyi vendéglőig vezetett, ahonnan a János-hegyi úton haladva visszatért a Normafától keletre elterülő havas rétekre." - Síverseny felhívás főiskolai hallgatóknak. Turistaság és Alpinizmus, 1922.

 

100363_1932_magyarorszag_pecs_a_jezsuita_pius_gimnazium_es_internatus_ma_pecsi_tudomanyegyetem_parkja.jpg

Síelő fiatalok csoportképe 1932-ben a Jezsuita Pius Gimnázium és Internátus (ma: Pécsi Tudományegyetem) parkjában. Forrás: Fortepan

És ha enyhe volt a tél...