Háziorvos válaszol: Doktor úr kérem, náthás vagyok!

A nátha és kezelése a Horthy-korszakban

Minden évszak közül a legkedvesebb számomra az ősz: a színei, az illatai, a meleg otthon tudata kit ne csábítana az ősz szeretetére? Ám szépségei mellett árnyoldala is van a csípősebb estéknek. A nátha - népiesebb nevén a meghűlés - majdhogynem egyidős az emberiséggel. Míg manapság neocitrant, orrsprayt és halls cukorkát szopogatunk ilyenkor, addig eleink jóval hagyományosabb eszközökkel küzdöttek és sokkal komolyabban is vettek egy-egy meghűléses megbetegedést. Bár bizonyos társadalmi körökben - leginkább a polgárságnál és a tehetősebb rétegeknél - igen modern, 20. századi gyógyszeres kúrát is bevetettek. Legújabb posztunkban az eltérő kezelési módok mellett, a korabeli közfelfogást és az orvosi tanácsokat is bemutatjuk: a mustáros borogatástól egészen a kokainos (!) orrbalzsamig mindent...

Rapali Vivien 

1bk5du.gif

Az orvostudomány mai állása szerint a nátha, köznyelvi nevén a megfázás/meghűlés, mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyet a felső légutakban - cseppfertőzéssel terjedő - vírusok okoznak. Igen gyakori megbetegedés, de többnyire komplikációk nélkül zajlik le. 

De hogyan vélekedtek erről a század elején? "Meghűlésről beszélünk, ha erős hőmérsékleti befolyása folytán gyulladásos betegség támad, különösen a nyálkahártyákon és a légőszerveken. Fölhevült vérrel a forró bálteremből kilépni a hideg téli éjszakába, nedves lábakkal dideregve ülni valamely hideg helyiségben, nyári kirándulásokkor zivataros esőtől utóléretni stb.: ezek gyakori okok, hogy heves náthát, torokfájást, köhögést, szaggatást szerezzünk. Hogyan támadnak a meghűlési betegségek, az még homályos dolog;bizonyos az, hogy elpuhult emberek, a kik fehérnyében [fehérjében] gazdag táplálékot, meg alkoholt élveznek és mindig melegen öltözködnek, alá vannak vetve a meghűléseknek." - írja Hugonnai Vilma* A nő, mint háziorvos (1907) című könyvében. Vírusokról tehát ekkor még szó sem volt...

* Szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar hivatásos orvosnő, akit 1897. május 14-én avattak orvosdoktorrá Budapesten. 

"Amikor a meghűlésről beszélni kívánok úgymond zavarba jövök, mert nem tudom, nem tudok-e kevesebbet beszélni erről a kérdésről, mint a hallgatóság. A meghűlés ugyanis nem olyan orvosilag körülírt és tudományosan ismert betegség, hanem olyan valami, aminek konstatálása a tapasztalaton alapszik. A tudomány teljesen tudatlanul áll szemközt a meghűléssel..." - dr. Gerlóczy Géza egyetemi magántanár véleménye a nátháról. Budapesti Hírlap, 1926.

cold_montage.jpg

Noha ma már tudjuk, hogy a náthát nem pusztán az órákig tartó fagyoskodás válthatja ki (okozhatja például a manapság oly gyakori stressz, de a vitaminhiány is) 75 évvel ezelőtt azonban nem csak a köznyelv, de az általános orvosi szakvélemény is az volt, hogy a beteg a hideg időjárási körülmények miatt úgymond "áthűl" és ez a tartós lehűlt állapot okozza a meghűlés. A népi elnevezés gyökere is valahol itt keresendő... Csak az 1950-es években sikerült kimutatni, hogy a megfázást valójában vírus(ok) váltják ki [1]. 

"De a legnagyobb baj, amit a megfázás okoz, abban áll, hogy a vérkeringésben is káros változások állnak be. A hideg miatt összehúzódó külső vérerekből nagy mennyiségű vér ömlik a belső szervek felé. A belső szervekben felgyülemlő vér lassúvá válik s az akadályozottság következtében vérpangás ált be. A tökéletlen vérkeringésnek pedig az a következménye, hogy a test egész vegyi munkája és így a test életereje alászáll."

72237_1943_szines.jpg

Az eredeti kép forrása: Fortepan

 "Orvosi tekintélyek Panflavin-pasztillát torokgyulladás, meghűlés és influenza (náthaláz), valamint elnyálkásodás [orrváladékozás] elleni védekezésül ajánlják. A Panflavin-pasztillák megsemmisítik a szájüregbe és a torokba benyomuló kórokozókat, nem ártanak a gyomornak és kellemes ízűek. Minden gyógyszertárban kaphatók." - korabeli gyógyszer reklám szövege

A tünetek? Tüsszögés, orrdugulás, torokfájás, köhögés, fejfájás, levertség. 

1bk604.gif

Szakszerű orvosi vizsgálat a 40'-es években. (Részlet egy angol nyelvű nővéroktató videóból.) 

Napjainkban a necocitran/wick (ki mire esküszik), fájdalomcsillapítók, orrsprayk, papírzsepi, sok folyadék és az ágynyugalom bevetése valamennyiünk számára jó megoldást jelenthet a nátha átvészelésében. De mindenféle gyógyszeripari termék nélkül is átsegíthetjük szervezetünket rajta, mint ahogyan a mondás is tartja: a nátha gyógyszerrel egy hét, gyógyszer nélkül hét nap. A jóval hagyományosabb és "házibb" praktikumok közé sorolható a fokhagyma, a hagymatea, a méz és a különféle gyógynövényes forró italok fogyasztása. Vagy amire minden magyar nyíltan (vagy titkon) hagyatkozik: a mézes pálinka.

...és a Horthy-korszakban: ugyan neocitran és a patikában kapható előregyártott orrspray nem igen dívott a korban, más gyógyszerkészítményeket azért használtak. (Ne feledjük a modern gyógyszeripar ekkor már bőszen dübörgött) Az inhaláláshoz alkalmas pilavin tablettáktól kezdve, a Diana sósborszeszen át, az ismerősen hangzó Aspirinig szinte mindent. Ám ezek a gyógyszeres kúrák nem mindenkinek voltak elérhetőek és/vagy tetszetősek, így gyakran a ma is alkalmazott népi hagyományokon (és elődeik évszázados tapasztalatain) alapuló módszereket alkalmazták. A részletes szemléltetés céljából a korabeli lapokból szemezgetve válogattunk egy-két igen érdekes orvosi javaslatot is [2]:

1. A legegyszerűbb és sokszor hatásos módja a nátha elfojtásának az, hogy amint az ember orrában megérzi a nátha közeledését jelző kellemetlen érzést, forró lábfürdőt vesz és izzasztó teát iszik. A vízbe tehet konyhasót, szódát vagy mustárlisztet, 5-10 dekát.

2. A korabeli orrspray-inhalátor megfelelője: Ezenkívül lehet a nátha kifejlődését gyógyszereknek az orrba való vitelével is megakadályozni sokszor. Ilyen lokális abortiv szere a náthának a mentholos éter, fél gram menthol 10 gr. éterben feloldva. Ennek az applikálása úgy történik, hogy 4-5 csöppet a tenyerére csöppent az ember, szétdörzsöli a kezén és a szája és orra alá tartva a tenyerét, mélyen véve lélekzetet, felszívja az illanó mentholos éter-gőzöket!

3. És a legmeglepőbb: Sokszor sikerül a nátha elfojtása a következő szippantó porral: menthol 30 centigram, kokain 40 centigram, salol 5 gram, bórsav 10 gram, pörkölt kávé pora 10 gram. Ebből a nátha keletkezésének első óráiban egyszer kétszer óránként szippantva keveset, a nátha néha visszafejlődik.

Ezek a módszerek a többség számára ma már idegenül, sőt veszélyesen hangzanak. A kokaint orvosi célokra nátha esetében azért ajánlották és alkalmazták (fül-orr-gégészetben még ma is helyi kezelésre, szigorú ellenőrzés mellett), mert érszűkítő hatásának köszönhetően az orrnyálkahártyát szinte azonnal lelappasztotta, valamint csillapította a nátha által okozott tompa fejfájást. Markáns különbség az akkori és a mai felfogás között a folyadékbevitellel kapcsolatban van. Míg ma a legtöbb orvos és laikus is a bő folyadékbevitelt ajánlja, addig a korabeli szakvélemények szerint "mikor a gyulladási tünetek múlófélben vannak és csak az orrból bőségesen csurgó váladék bántja az embert akkor mindenekelőtt tartózkodni kell a bőséges ivástól és száraz diétát kell tartani, azaz holmi levesek és egyéb folyékony ételeket sem szabad enni...". 

A képek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár

 27365_1941_szines.jpg

Lábadozó fiatal hölgy kórházi ágyban 1941-ben. Eredeti kép forrás: Fortepan (27365, Mészöly Leonóra)

Hogyan előzzük meg a náthát? Azonkívül, hogy vitamint szedünk, egészségesen és választékosan étkezünk, rendszeresen sportolunk és erősítjük az immunrendszerünket, mást nem igen tehetünk. A felmérések szerint egy átlagos egészségi állapotú, átlagos körülmények között élő felnőtt évente több (akár 3-4) alkalommal is áteshet rajta. Megúszni aligha lehet...

sport_sport.jpg

Minden ami sport... Balról jobbra: 1.Teniszező fiatal férfi (1932) 2. Futóverseny az Orczy-parkban Budapesten. Háttérben a Ludovika épülete (1937) 3. Gerendázó fiatal nők (1930). Képek forrása: Fortepan

"Az úszás valóban ajánlható leányoknak. A sport e faja erősen tágítja a mellkast és fejleszti a mellizmokat. Ezenkívül edzi a szervezetet s ellenállóképessé teszi a meghűléssel szemben." - tanácsolja a Színházi Élet magazin 1925-ben.

De lássuk mit javasol dr. Gerlóczy:

"Arra a kérdésre, hogy hogyan segíthetünk a szervezetnek, az a válasz hogy edzeni kell a testet. Azonban nem úgy, hogy tél kezdetén csak azért is kalap és kabát nélkül járunk. Erre a célra legjobban a hideg viz alkalmas. dörzsöléses kurával. Már az ókorban ismerték a hidegvizkurának frissítő, a vérkeringés élénkségét előmozdító hatását. Gyermekeket úgy edzzünk. hogy reggel hideg, este meleg vizzel mossuk le őket. A vízbe tehetünk levendulát, spirituszt, terpentint ez elősegíti a kúra hatását. Ezt köznyelven bőrpirositásnak hívják."  - idézet a doktor úr előadásából, amelyet a Közegészségügyi Intézetben tartott. Budapesti Hírlap, 1926

A meghűlés elleni védekezés legfontosabb eszköze a Horthy-korban a megfelelő ruházat viselése, valamint a lakás és fűtés viszonyok betartása volt. A legoptimálisabbnak az egyenletes hőmérsékletet (se nem túl meleg, se nem túl hideg) tartották, amely nyilvánvalóan kivitelezhetetlen volt, főleg ha belegondolunk, hogy központi fűtés nem, vagy csak elvétve volt. Összességében a test edzésén és extrém időjárási viszonyokhoz szoktatásán túl nem igen ajánlottak egyebet a korabeli orvosok sem. Ellenben az étkezés és a vitaminok bevitelének fontossága ezen a téren nem játszott (még) kulcsszerepet.

vintage-sick.png

Nátha ide, nátha oda, jobb az idei szezonra is felkészülni: a mustáros pakoláson át a mézes pálinkáig mindenki vesse be azt a módszert, ami neki a legjobban bevált, hiszen ahány ház annyi szokás. De igyekezzünk gyorsan és könnyen átesni rajta, hogy újult erővel élvezhessük az őszt és az ő szépségeit...

 

[1] Az Egyesült Királyságban 1956-ban fedezték fel a rhinovírust.

[2] Az orvosi javaslatok a Tolnai Világlapja 26. évf. 8. számának A háziorvos rovatában olvashatóak.